|
Mivel nem minden terápia hatásos a non-Hodgkin limfómában, folyamatosan új és jobb terápiákat kutatnak és keresik a meglévő terápiák kombinálásának jobb módjait. Akkor mondjuk, hogy egy kezelés jobb, ha hatásosabb a limfóma ellen vagy kevesebb, vagy kevésbé veszélyes mellékhatásai vannak – esetleg mindkettő.
A klinikai vizsgálat a jobb terápiák kutatásának eszköze. Ha a korai kutatás és tapasztalat arra utal, hogy az új kezelés jobb lehet, mint a jelenleg használatos standard terápiák, klinikai vizsgálatot folytatnak, melyben az új kezelést összehasonlítják a régivel. Az öszehasonlítás a már ismert hatású terápiával a ‘kontroll' szerepét tölti be– ezért a vizsgálatot ‘kontrollált vizsgálatnak' is nevezik.
A kontrollált vizsgálatokban a betegek egyik fele a standard ellátást, a másik fele az új kezelést kapja. Így az összehasonlítás valóban objektív. Az, hogy melyik beteg melyik kezelési csoportba kerül, véletlenszerűen dől el, általában számítógép sorsolja ki, és nem a beteg kezelőorvosa vagy a vizsgálatot végző orvos dönti el. Ezért a vizsgálat neve ‘randomizált vizsgálat' .
Ezeket a klinikai vizsgálatokat ‘randomizált kontrollált vizsgálatoknak' is nevezik. Az ilyen vizsgálat az egyetlen módja annak, hogy adott betegség, pl. a non-Hodgkin limfóma új kezelésének hatásosságát tudományosan bizonyítani lehessen. A klinikai vizsgálatoknak nagyon fontos szerepe van a ma és a holnap betegeinek jobb ellátásában.
A klinikai vizsgálatokat etikai bizottság bírálja el és hagyja jóvá, és a vizsgálatoknak nagyon szigorú kormányzati és orvosi kritériumoknak kell megfelelniük. Az új kezelést gondosan tanulmányozzák, mielőtt a kilinikai vizsgálati fázisba kerül. Mivel a vizsgálat randomizált, mindig lesznek olyan betegek, akik nem az új kezelést kapják.
A klinikai vizsgálatban való részvételhez a betegtől beleegyező nyilatkozatot kérnek. A részvétel önkéntes, senkit nem erőltetnek. A már vizsgálatban levő beteg bármikor kiléphet a vizsgálatból, döntését nem kell megindokolnia. Aki nem akar részt venni a vizsgálatban, vagy abból kilép, tovább kapja a rendelkezésre álló legjobb standard kezelést. Az orvos és az egészségügyi szakemberek hozzáállása a beteghez nem változik meg.
Azok számára, akik töbet szeretnének tudni a klinikai vizsgálatokról, a helyi limfóma önsegítő csoportok gyakran tudnak információval szolgálni az országukban folyó klinikai vizsgálatokról. További információkért, lásd Hol találok segítséget.
A táblázat azon klinikai vizsgálat-típusokat írja le, amelyek végrehajthatóak új kezelési módszerek keresése céljából.
| Kis számú betegen új kezelést próbálnak ki, hogy vizsgálják a biztonságosságot és a megfelelő dózist. A mellékhatások nagyobb kockázata miatt előrehaladott betegségben szenvedő betegekkel végzik, akik nem reagálnak a jelenlegi terápiákra |
| Több beteg, mint a fázis I-ben. Nemcsak az új kezelés mellékhatásait, hanem a betegségre adott választ is vizsgálják |
| Ha a fázis II vizsgálat bebizonyította az új kezelés hatásosságát, azt nagyszámú beteg bevonásával összehasonlítják a standard kezeléssel vagy placebóval. A rákkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokban etikai megfontolások miatt rendszerint nem használnak placebót. |
| Ha a kezelést engedélyezték (törzskönyvezték), fázis IV vizsgálatot végeznek, hogy tovább optimalizálják a kezelést vagy új indikációkban próbálják azt ki |
|
