Lymphoma Net - Home

Támasz a non-Hodkin limfómás személyek számára

 
Mail a friend Print this page
 Kezdőlap >> Mi a non-Hodgkin limfóma? >>A non-Hodgkin limfóma kórlefolyása > Az indolens non-Hodgkin limfóma
  Kezdőlap
  Mi a non-Hodgkin limfóma?
 
A nyirokrendszer
Mi a non-Hodgkin limfóma?
Ki lesz non-Hodgkin limfómás?
A non-Hodgkin limfóma tünetei és diagnózisa
A non-Hodgkin limfóma kórlefolyása

  A kórházban
  Hogyan kezelik a non-Hodgkin limfómát?
  Élet a non-Hodgkin limfómával
  Hírek angol nyelven



  Szójegyzék
  Webmesterek
  A szerkesztőbizottság
  Segítség
  Elérhetőség
  Honlaptérkép
  Iratkozzon fel az angol nyelvű levelezőlistára
  Egyéb nyelvek

 
 A non-Hodgkin limfóma kórlefolyása
Bevezetés | Az indolens non-Hodgkin limfóma | Az agresszív non-Hodgkin limfóm
< Előző   Következő >

    Kulcspontok


  • Az indolens non-Hodgkin limfómát az orvosok sok esetben ‘véletlenül’ fedezik fel, miközben más betegséget vizsgálnak.
  • A betegség lassú előrehaladása azt jelenti, hogy a betegeket nem kell azonnal kezelni.
  • Az indolens non-Hodgkin limfóma sokféle módon kezelhető és sok esetben érhető el tünetmentes időszak, más néven ‘remisszió’.
  • Ha a betegség a kezelés után kiújul, rendszerint az agresszív forma tér vissza.

Ay Indolens non-Hodgkin limfóma

Az indolens non-Hodgkin limfóma a két fő non-Hodgkin limfóma fajta egyike, a másik az agresszív forma. Az indolens non-Hodgkin limfómákat hívják ‘lassú-növekedésű' vagy 'kis malignitású' non-Hodgkin limfómáknak is.

A betegség természetes kórlefolyása

Az indolens non-Hodgkin limfómákat hívják lassú-növekedésű vagy kis malignitású non-Hodgkin limfómáknak is.

Ahogy a névből is látszik, az indolens non-Hodgkin limfómák nagyon lassan nőnek. Kezdetben nem okoznak tüneteket, ezért egy ideig rejtve maradhatnak. Sok esetben felfedezésük a ‘véletlenen' múlik, például amikor a beteg más panasszal orvoshoz megy. Az orvos a rutin vizsgálat során megnagyobbodott nyirokcsomót talál. Más esetben vérvizsgálat vagy mellkas röntgenvizsgálat mutat ki valami kórósat, amit tovább vizsgálnak és kiderül, hogy non-Hodgkin limfóma.

Azonban előfordul, hogy az indolens non-Hodgkin limfómás beteg a tünetek miatt megy orvoshoz. A leggyakoribb tünet egy megnagyobbodott nyirokmirigy , amely csomóként jelentkezik a nyak, a hónaljak vagy a lágyék tájékán. A diagnózis idején a betegnek más panaszai is lehetnek, amit a non-Hodgkin limfóma okoz.

Mivel az indolens non-Hodgkin limfómák lassan haladnak előre és sok esetben nem okoznak tüneteket, a diagnózis felállításakor a limfómák többsége már erősen kiterjedt stádiumban van.

A kezelés jelentősége

A non-Hodgkin limfóma összes formája kezelhető. Bár teljes gyógyulás nem mindig érhető el, az indolens non-Hodgkin limfóma esetén a kezelés remissziót eredményezhet, de legalábbis annyira összezsugoríthatja a daganatot, hogy az már nem okoz tüneteket. Néhány esetben a remisszió vagyis a tünetmentes időszak évekig eltarthat.

A kezelés fajtája sok tényezőtől függ, például:

  • A non-Hodgkin limfóma típusától
  • A non-Hodgkin limfóma stádiumától
  • A limfóma elhelyezkedésétől
  • A beteg általános állapotától és életkorától

Bár a kezelés tünetmentességet eredményezhet, az indolens non-Hodgkin limfóma esetében gyakori a relapszus , amely általában a kezelés után 1 1 / 2 - 4 évvel jelentkezik. Néha az indolens non-Hodgkin limfóma agresszív limfómaként újul ki. Ezért nagyon fontos, hogy azok a betegek, akiket indolens non-Hodgkin limfómával kezeltek, rendszeresen jelenjenek meg az orvossal megbeszélt időben kontrollvizsgálatokon vagy más vizsgálatokon, még akkor is, ha teljesen jól érzik magukat.

What to expect

Az indolens non-Hodgkin limfóma korai stádiumában, ha a diagnózis felállításakor egy-két nyirokcsomó már beteg, ami ritka, az érintett nyirokcsomó besugárzása jelenti a kezelést. A sugárkezelés gyakran gyógyulást eredményez.

Az indolens non-Hodgkin limfóma késői stádiumában, ha a diagnózis idején nincsenek tünetek, a betegek rendszerint nem igényelnek azonnali kezelést, számukra a ‘ várakozz és figyelj ' taktika ajánlott .

Amint megjelennek a tünetek, illetve ha már vannak tünetek a diagnózis idején, szükségessé válik a kezelés. A leggyakoribb kezelés a kemoterápia , amelyet gyakran a a rituximab monoklonális antitesttel kombinálnak. Alkalmazzák még a monoklonális antitest kezelést önmagában, vagy a nagydózisú kemoterápiát, amely után csontvevő transzplantációt végeznek.

Bár nem lehet megjósolni, hogy az egyes betegek hogyan fognak reagálni a kezelésre, az indolens non-Hodgkin limfóma késői stádiumában lévő betegek 75%-a tünetmentessé válik. Az átlagos túlélés 7-10 év. A betegségnek ebben a formájában a kezelés dacára sok beteg visszaesik. A kezelés és a relapszus között eltelt idő változó, általában 1 1/2 - 4 év.

Ha a non-Hodgkin limfóma nem reagál az első vonalbeli kezelésre, vagy ha a limfóma kiújult , különböző kezelések vagy kombinációs kezelések jöhetnek szóba.

A kiújult betegség legjobb kezelése sok tényezőtől függ. Idősebb betegeknek a ‘várakozz és figyelj' taktikát javasolják, ha nincsenek zavaró tüneteik. A legtöbb beteg azonban kombinált kemoterápiát kap, gyakran monoklonális antitest terápiával kiegészítve.

Ha az indolens non-Hodgkin limfóma agresszív formában újul ki, intenzív kemoterápiát alkalmaznak, őssejt transzplantációval vagy anélkül. Amennyiben az intenzív kemoterápia nem lehetséges, a beteg orvosi ellátása csupán palliatív lehet.

További információkért, lásd A non-Hodgkin limfóma kezelése.

 


< Előző Következő >