|
Stádiumbeosztás
Miután a non-Hodgkin limfóma diagnózisát felállították, stádiumbeosztást kell végezni (I-től–IV-ig) ( Lásd A stádium besorolás alapjai. A stádiumbeosztás segítségével megtudható:
- Hány nyirokcsomó csoport érintett
- Vajon csak a nyirokcsomókban van limfóma, vagy már más szervekre is átterjedt.
- Vajon limfóma csak a mellkasban vagy a hasüregben van, vagy mindkettőben.
A csontvelő biopszia során helyi érzéstelenítéssel eltávolítanak egy mintát a csontvelőből
 |
A kezelés elkezdése előtt ismerni kell a limfóma stádiumát. Úgy tűnhet, hogy a stádium meghatározás indokolatlanul késlelteti a kezelés elkezdését. Azonban a helyes kezelés a helyes diagnózistól függ, és a legkisebb késést is kompenzálja az, hogy a beteg kezdettől fogva a legmegfelelőbb terápiát kapja.
Mivel az orvosok, akik a vizsgálati eredményeket tolmácsolják vagy ‘olvassák le', a terület specialistái, de nem szükségszerűen ugyanazok az orvosok, akik a beteget vizsgálják és döntenek a kezeléséről, általában várni kell néhány napot az eredményekre.
Több módszer is létezik a non-Hodgkin limfómák stádiumának meghatározására, de nem minden betegnek kell minden vizsgálaton átesnie. A vizsgálatok:
- Csontvelő biopszia
- Röntgenvizsgálat, például mellkas vagy hasi
- CT (a CT a ‘komputer tomográfia’ rövidítése; néha a régebbi elnevezést is használják, ‘CAT’ azaz ‘komputer axiális tomográfia’)
- MRI(‘MRI’ = ‘mágneses rezonanciás képalkotás’)
- Ultrahang
- Limfangiogram; most, hogy a CT és az MRI vizsgálatok rendelkezésre állnak, csak ritkán használják
- Galliumos izotópvizsgálat és PET
- Gerinccsapolás
Csontvelő biopszia
A csontvelő a csontok belsejében található lágy szövet is. Itt termelődnek a vérsejtek és itt fejlődnek érett sejtekké és innen jutnak a véráramba.
A csontvelő biopszia során a csontvelőből mintát vesznek vizsgálat céljára, amit rendszerint helyi érzéstelenítéssel végeznek. A szövetmintát a medencecsont felső részéből, ritkábban a szegycsontból nyerik.
Maga a biopszia egyszerű eljárás, mely során két tűvel két szövetmintát vesznek. Először, vékonytű aspirációval mintát vesznek a csontvelőt körülvevő folyadékból és sejtekből, rendszerint a medence- ritkábban a szegycsontból.
Ezt követően egy másik tűvel magából a csontvelőből vesznek mintát, majdnem mindig a medencecsontból. Ez fájdalmas lehet, és a betegnek az orvos vagy a nővér azt tanácsolja, hogy vegyen be fájdalomcsillapítót mielőtt az érzéstelenítés hatása elmúlik. Néha egy-két napig a biopszia után fájdalom és rossz közérzet jelentkezik, ilyen esetben is fájdalomcsillapítás ajánlott.
A biopsziával eltávolított csontvelőt mikroszkóp alatt megvizsgálják. Ebből kiderül, vannak-e limfómás sejtek a csontvelőben.
Általában a röntgenezés nem igényel semmiféle előkészülődést és pár perc alatt megvan. Az így szerzett kép nem csak a csontokról, hanem a puha-szövetekről is információt nyújt
 |
Röntgenvizsgálat
A röntgenvizsgálathoz nem kellenek előkészületek, nagyon gyorsan megvan, mindössze pár percet vesz igénybe. A röntgensugár áthatol a testen, és képet alkot. A képen kirajzolódnak a csontok, de a test lágyszöveteiről is nyerhető információ. Például a mellkasröntgen megmutatja, ha a limfóma átterjedt a tüdőre vagy a mellkasi nyirokcsomókra.
CT
A CT röntgensugárral dolgozik és a röntgenképhez hasonló képet ad. Azonban a képek a test különböző „rétegeiből” származnak, ezáltal háromdimenziós kép keletkezik. A röntgenhez hasonlóan a CT is megmutatja, ha a limfóma megtámadta a nyirokcsomókat, vagy átterjedt más szervekre. A vizsgálat nem fájdalmas és nem bonyolult, de tovább tart, mint a röntgenvizsgálat (kb. fél óra).
Néhány képalkotó vizsgálat esetében a vizsgálat előtt pár órával már nem szabad enni vagy inni. Egyes vizsgálatok előtt kontrasztanyagot fecskendeznek a betegbe, ami kirajzolódik a felvételen. A vizsgált személynek mozdulatlanul kell feküdnie a gép belsejében, amíg a vizsgálat tart.
MRI
Az MRI vizsgálat a CT-hez hasonlóan a test különböző burkairól készít felvételt, és mágneses tereket használ a kép létrehozására
 |
Az MRI olyan, mint a CT, lefényképezi a test különböző „rétegeit”, de a kép elkészítéséhez mágneses mezőt használ. A vizsgálat nagyjából egy órát vesz igénybe, és a vizsgált személynek mozdulatlanul kell feküdnie a gép belsejében, amíg a vizsgálat tart. A vizsgálat fájdalmatlan, de a gép zajos, ezért fülvédőt adnak.
Mivel a gép erős mágneses teret kelt, minden fémet (ékszert, órát) le kell venni. Az MRI ellenjavallt olyan emberekben, akik testében fémtartalmú eszköz van (pacemaker, izületi protézis, szegecsek, lemezek, műtéti csipeszek). Sokan klausztrofóbiásak (zárt térben érzett félelem) lesznek a gép belsejében. Ajánlatos erre a vizsgálat előtt felkészíteni a beteget.
Ultrahang
Az ultrahang hanghullámok segítségével alkot képet. A hanghullámok visszaverődnek a szövetekről és a szervekről a test belsejében és visszhangot keltenek. A visszaverődő hanghullámokat a számítógép képpé alakítja. A vizsgálat előtt zselével bekenik a vizsgálandó testfelületet. Majd egy kis kézi műszerrel, amely hanghullámokat bocsát ki, végigpásztázzák az érintett tesztrészt, közben az alany mozdulatlanul fekszik. A vizsgálat fájdalmatlan és néhány percig tart csak.
PET
A PET, más néven pozitron emissziós tomográfia nagyon érzékeny technika, amely röntgensugár segítségével detektál olyan részecskéket, melyeket a szervezetbe befecskendezett anyagok adnak ki magukból. Ennek segítségével az orvos meg tudja különböztetni a betegség okozására képes „aktív” limfóma sejteket az inaktív sejtszaporulatoktól. Emiatt ez a technika a non-Hodgkin limfóma kezelése után alkalmazva igen hasznos, mert megmutatja, milyen sikeres volt a kezelés. Mivel a PET rendkívül drága eljárás, jelenleg nem alkalmazzák mindenhol.
Gerinccsapolás
A gerinccsapolás megmondja, ha a non-Hodgkin limfóma ráterjedt a központi idegrendszerre. Egyszerű eljárás, csupán pár percet vesz igénybe. Deréktájon, a bőrön át egy tűt szúrnak be a gerincvelőt körülvevő folyadékba. Kismennyiségű folyadékot kiszívnak, és mikroszkóp alatt megnézik, vannak-e benne limfóma sejtek.
Ezt néha helyi érzéstelenítéssel végzik, a beteg az oldalán fekszik a beavatkozás alatt. Ezt követően a betegnek egy vagy két órát a hátán kell feküdnie, Ez csökkenti a fejfájás esélyét, ami gerinccsapolás után gyakori szövődmény. Ha mégis fejfájás jelentkezik, egy-két napig fájdalomcsillapítást kell alkalmazni
|
