|
A kezdeti diagnózist alátámasztó vizsgálatok
A non-Hodgkin limfóma pontos diagnózisát a megnagyobbodott nyirokcsomó biopsziája segítségével határozzák meg. A biopszia során eltávolítják a csomó egy részét, amit mikroszkóp alatt megvizsgálnak. A szövetminta kóros sejtjeit ezután tovább vizsgálják.
A biopsziával megszerzett szövetdarabot mikroszkóp alatt megvizsgálják, majd az innen szerzett információval eldönthetik, hogy non-Hodgkin limfómárol van-e szó illetve segítséget kapnak a megfelelő kezelés eldöntésére
 |
|
A biopszia általában jelentéktelen beavatkozás. Sok esetben elég helyi érzéstelenítést alkalmazni, tehát nem szükséges éjszakára bennmaradni a kórházban.
Kisgyerekekben vagy rendkívül ideges felnőttekben, vagy ha a megnagyobbodott nyirokcsomó mélyen a bőr alatt van általános érzéstelenítésre lehet szükség. Ekkor egy éjszakát kórházban kell tölteni. Még ez esetben is, maga a biopszia mindig jelentéktelen beavatkozás.
Néha a sejteket a csomóból injekciós tű segítségével veszik ki, ezt az eljárást vékony tű aspirációnak hívják. Ez nem mindig elég a non-Hodgkin limfóma diagnosztikájához. A vékonytű aspiráció még a biopsziánál is kisebb beavatkozás.
A betegekkel beleegyező nyilatkozatot íratnak alá és elmondják nekik, hogy milyen előkészületek szükségesek a biopsziához valamint ellátják őket instrukciókkal a biopszia napjára vonatkozóan, azaz, szabad-e enni vagy inni a beavatkozás előtt.
A limfóma helyzetétől függően a nyirokcsomón kívül más szövet biopsziájára is szükség lehet, például csontvelő biopsziára . Erről tájékoztatják a beteget és a biopszia előtt ellátják őt minden szükséges tudnivalóval.
A biopszia alapján lehet a limfómát diagnosztizálni. A biopsziával eltávolított szövetet patológus vizsgálja mikroszkóp alatt, tehát a diagnózis nincs rögtön kész, általában egy-két hét, amíg megérkezik a lelet.
Ha a biopszia pozitív, az is megállapítható belőle, hogy a limfóma non-Hodgkin limfóma-e vagy Hodgkin kór , milyen típusú vagy ‘malignitású' a limfóma és milyen osztályba tartozik (indolens vagy agresszív). .
Azonban további tesztekre is szükség lehet. Ezeket két fő csoportba sorolják:
- Vérvizsgálat, melyből a beteg általános egészségi állapotára lehet következtetni
- Stádiumbeosztó vizsgálatok , melyekből kiderül, hogy a test mely részében van a limfóma.
A leggyakoribb vérvizsgálatok:
- Teljes vérkép, amely a vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) számát mutatja a vérben.
- Májfunkció, mely a máj működéséről ad képet
- Vese funkció, mely a veseműködésről ad képet
- Laktát dehydrogenáz teszt (LDH), mely tájékoztat a szervezetben található limfóma mennyiségről.
Ezekhez a vizsgálatokhoz a vért egyszerre veszik le. A vérvizsgálatot kezelés alatt és a kezelés után rendszeres időközönként megismétlik.
|
