|
Az indolens non-Hodgkin limfóma kezelése
Tízből négy non-Hodgkin limfóma indolens, és ezek többsége follicularis, azonban az indolens non-Hodgkin lifómáknak számos más típusa is lehet. Az indolens non-Hodgkin limfóma kezelése függ a betegség stádiumától, és attól, hogy vannak-e a betegnek tünetei.
Korai stádiumú indolens non-Hodgkin limfóma
Az indolens non-Hodgkin limfómák lassan nőnek és gyakran csak akkor okoznak tüneteket, amikor már eléggé elterjedtek. Nagyon kevés indolens non-Hodgkin limfómát diagnosztizálnak I. vagy II. stádiumban.
A korai stádiumban levő indolens non-Hodgkin limfómákat szinte minden esetben sugárterápiával kezelik. Az érintett nyirokcsomók besugárzása a betegek felében gyógyulást eredményez. A betegek másik felénél a non-Hodgkin limfóma kiújul, rendszerint egy másik nyirokcsomóban. Ettől kezdve a kezelés megegyezik az előrehaladott betegség (III. vagy IV. stádium) kezelésével.
).
Késői stádiumú indolens non-Hodgkin limfóma tünetek nélkül
Tízből négy non-Hodgkin limfóma indolens , és ezek többsége follicularis . Az indolens non-Hodgkin limfómák a diagnózis idején rendszerint késői stádiumban vannak ( III. vagy IV. stádium ).
A non-Hodgkin limfóma késői stádiumában diagnosztizált tünetmentes betegek nem igényelnek azonnali kezelést, de szoros ellenőrzésük szükséges. Ez a ‘ várakozz és figyelj ' taktika.
Klinikai vizsgálatokban mutatták ki, hogy a betegség lefolyása a ‘várakozz és figyelj' betegekben nem különbözik azokétól a betegekétől, akiket a diagnózisis felállítása után rögtön kezelni kezdenek. Azonban mérlegelni kell a ‘várakozz és figyelj' módszer kiváltotta aggodalom és stressz hatása és az azonnali kezeléssel járó mellékhatások között. Az orvos dönthet úgy, hogy nem kezd kezelni, amig nem szükséges, hogy ne tegye ki a beteget szükségtelenül a kezelések erős hatásának. A ‘‘várakozz és figyelj'' módszer előnyeit és kockázatait még vizsgálják.
Ha szükségessé válik a kezelés, az rendszerint a kemoterápia . Ezt általában a chlorambucil nevű szerrel végzik. Van egy másik kemoterápiás gyógyszer is, a fludarabine, ezt tablettában vagy intravénás injekcióban adják, önmagában vagy más gyógyszerekkel kombinálva.
A kombinációkban általában több gyógyszert alkalmaznak, köztük a CVP, a CHOP és az FCM nevű szereket. (További információkért, lásd Kemoterápia.) A kemoterápiás gyógyszereket (pl. az indolens NHL-kezelésére szolgáló CVP-t) gyakran kombinálják egy monoklonális antitesttel, a rituximabbal, amely, növeli a kezelés hatékonyságát, de nem fokozza a mellékhatásokat.
Késői-stádiumú indolens non-Hodgkin limfóma tünetekkel
A késői stádiumban (III. vagy IV. stádium) diagnosztizált indolens non-Hodgkin limfómás betegeket, ha már vannak tüneteik, először kemoterápiával kezelik, monoklonális antitest terápiával vagy anélkül. Különféle kemoterápiákat használnak (például, a CVP-t és a CHOP-ot), melyek több gyógyszer kombinációjából állnak, de kombinálhatják a kemoterápiát monoklonális antitestekkel is.
Ha a betegnek súlyos tünetei vannak, szteroidot kap, rendszerint prednisolont, ami gyors javulást eredményez. Ez rövidtávon hatásos, de hosszútávú kezelésre nem alkalmas. A legtöbb gyógyszerkombináció tartalmaz szteroidot (CV P , CHO P ).
sugárterápia kombinálható kemoterápiával vagy monoklonális antitest terápiával, ha a limfóma kiterjedt. A sugarat közvetlenül a daganatra irányítják.
További kezelési lehetőség még a nagydózisú kemoterápia, amelyet őssejt transzplantáció követ.
Az indolens non-Hodgkin limfóma késői stádiumában lévő betegek 75%-a az első kezelési ciklust követően tünetmentessé válik. A remisszió általában 1,5 - 4 év. Ezután a limfóma gyakran kiújul . Ekkor további kezelések válnak szükségessé, és a kezelések közötti időtartam egyre rövidül. Az átlagos túlélés 7 -10 év. Ez azonban függ a beteg életkorától és általános egészségi állapotától is.
.
A non-Hodgkin limfóma más típusai
A MALT limfóma főleg a nyálmirigyeket, a pajzsmirigyet, a tűdöt és a gyomrot támadja meg. A gyomor MALT limfómáját gyakran hozzák kapcsolatba a Helicobacter pylori baktérium fertőzéssel.
A baktériumot elpusztító antibiotikumok a MALT limfómát is meggyógyítják, ha a kezelés elég korán indult , bár néhány betegnek kemoterápiára is szüksége van . A gyomor MALT limfómáját, ha azt az antibiotikumos kezelés nem gyógyította meg, és más szervek MALT limfómáját ugyanúgy kezelik, mint az indolens non-Hodgkin limfómát.
A kis limfocitás limfóma, mely a krónikus limfocitás leukémiához hasonló rendellenesség, a non-Hodgkin limfóma indolens formája és rendellenes B-sejt túltermelődés jellemzi. Ezek a sejtek a normális sejteknél jóval tovább élnek. Bár a betegség érzékeny a kemoterápiára, a betegekben remissziók és relapszusok sora követi egymást.
Táblázat: a betegség különböző stádiumainak és formáinak kezelése
| Korai (I. és II. stádium) |
Az érintett nyirokcsomók vagy szervek besugárzása. Néha kemoterápia |
Gyakran érhető el teljes gyógyulás |
| Késői (III. és IV. stádium) tünetek nélkül |
Kemoterápia és/vagy monoklonális antitest terápia. Néha sugárkezelés |
Teljes vagy részleges remisszió a betegek többségében; gyakori a relapszus |
| Késői (III. és IV. stádium) tünetekkel |
Kemoterápia + szteroid és/vagy monoklonális antitest terápia; egyes esetekben sugárkezelés is alkalmazható |
|
